Izabella (Erzsébet) királyné pecsétjeiről

Takács Imre művészettörténész – nyilvánvalóan egy korábbi munkáját alapul véve – arról írt, hogy Izabella (Erzsébet) királyné pecsétjének „Ép példánya nem ismert.” Időközben megjelent a királynéi oklevelek kritikai jegyzéke, ahol a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy maradt fenn ép példánya a lenyomatnak. Ráadásul a Diplomatikai Fényképgyűjtemény fekete-fehér fotóin – a megszokottól eltérően is látható az ép pecsét. Kassa Város Levéltárában eltöltött féléves szakmai gyakorlatom során alkalmam volt alaposan megnézni az említett pecsétet, amit a levéltár hozzájárulásával közölhetek jelen dolgozatban

A sasember fiai. Egy főúri család és familiája Luxemburgi Zsigmond kíséretében

Albert király 1439. június 27-én Perényi János tárnokmestert az északkeleti országrész egyik utolsó királyi várával, Sárossal és uradalmával jutalmazta. Oklevélbe foglalták az okot is, amivel Perényi ezt kiérdemelte. E szerint János, Zsigmond királyt utazásai alkalmával ”Germanie, Francie, Anglie, Aragonie et alias quamplures regnorum ac mundi partes” famíliájával együtt elkísérte. Az 1439-ben már meglett férfikorban járó, tapasztalt politikus első emlékeit, benyomásait a diplomáciáról és a nagyvilágról Zsigmond utazásai alkalmával szerezte Nyugat-Európában. Perényi Imre titkos kancellár fia ugyanis csak nem sokkal a Konstanzi zsinat előtt, 1408-ban tűnt fel a forrásokban, így feltehetően tizenéves ifjúként csatlakozott a király kíséretéhez. Majdani doktori értekezésemben Perényi János működésével foglalkozom. Így kézenfekvő a Konstanzi zsinat 600. évfordulójának alkalmából politikai pályafutásának kezdetét vizsgálni

Egy kutatási program első eredményeinek bemutatása – Sokpecsétes oklevelek 1439 és 1457 között

Korábbi munkáim, Kassa Város Titkos Levéltárának pecsétmutatójának összeállítása, Perényi János tárnokmester pecséthasználatának elemzése és az V. László halálát követően kelt iratok vizsgálata során szembesültem azzal a problémával, hogy az 1439 és 1457 közötti időszak pecsétanyaga kevéssé feldolgozott irodalmunkban. Ha egy politikatörténettel, családtörténettel foglalkozó kutató, vagy akár egy segédletet készítő levéltáros egy ebből a korszakból származó pecsétet kíván azonosítani, nem áll rendelkezésére pecsétmutató vagy pecsétkatalógus, ellentétben más korszakokkal. Lővei Pál 2013-as munkájában rámutatott, hogy a pecsétanyag vizsgálatához legkézenfekvőbb források a sokpecsétes oklevelek. Ennek alapján kezdtem el gyűjteni a megjelölt időszak ilyen jellegű dokumentumait

Vizsgálati szempont egy 15. századi arisztokrata működéséhez - Perényi János tárnokmester pecsétjei

I have been studying János Perényi’s career since 2009. In the essays I have published since then I covered the outline of his career, his relation to royal power and to the magnates and his position within the national council. In my papers which are about to be published I examined the beginning of his political career, the history of his family’s possessions and the use of their residence. Besides the conclusions of the literature, these studies are based mainly on already published diplomas and on the sources I have collected. In my present paper I intend to summarize the results of the sources collection I have carried out in the course of my stud­ ies abroad and during my professional practices. Conducting a research in the archives of the MNL OL and also in the archives of the free royal cities of Upper-Hungary I collected the charters issued or confirmed by János Percnyi. I used the database of the MNL OL DL-DF as the basis of my investigation. Since I was predominantly interested in the seals attached to the charters, the inspection of the diplomas and letters kept abroad was inevitable. I photographed all these seals or had them photographed. As a result of my research I created a database which contains the charters issued or confirmed by János Percnyi and also the seals attached to these charters. I publish these in­ formation in a summarizing table at the end of this paper. My work could not have been com­ pleted without listing thepolysigillic diplomas and were issued between 1439 and 1457. My studies written about the building of this database together with the conclusions I have drawn from it will be available to the public soon. Based on the above mentioned database and also on my previous research I try to find out whether the seal usage of Percnyi reflected his relation to national politics and the role he played in it and his party affiliations. For my investigation I also use the results of the works written on the functioning and seal usage of medieval judicial offices, the results of already published itineraries and discourses on political history